Puha, gőzölt házi kenyér, könnyű, mint a felhő

A puha, gőzölt házi kenyér különlegessége, hogy nem sütőben készül, hanem forró gőzben. Ettől a külseje hófehér, lágy és selymes marad, a belseje pedig könnyű, levegős és foszlós lesz. Nem alakul ki rajta ropogós héj, ezért egészen más élményt ad, mint a hagyományos sütőben sült kenyér vagy zsemle.

Az állaga a puha péksütemény, a gőzgombóc és a könnyű házi buci között helyezkedik el. Reggelire vajjal, lekvárral vagy mézzel is finom, de sós töltelékekhez is jól használható. Megtölthetjük sült hússal, zöldségekkel, tojással, sajttal, sonkával vagy fűszeres krémekkel.

A recept egyszerű, de a jó eredményhez néhány részletre különösen figyelni kell. A tésztának elég ideig kell kelnie, a formázott bucikat nem szabad túlzsúfolni a gőzölőben, a fedőt pedig a gőzölés végén nem szabad azonnal felemelni. Ez az utolsó pihentetés segít abban, hogy a kenyerek ne essenek össze a hirtelen hőmérséklet-változástól.

Hozzávalók

A tésztához

Opcionális ízesítők

A finomliszt könnyű, puha szerkezetet ad a kenyérnek. Ha részben teljes kiőrlésű lisztet használunk, a buci kissé tömörebb lesz, és több folyadékot igényelhet. Első alkalommal érdemes a receptet finomliszttel elkészíteni, mert így könnyebb megfigyelni a megfelelő tésztaállagot.

A tej használata lágyabb, kissé gazdagabb ízt ad. Tej helyett vízzel is elkészíthető, de a vízzel készült változat kevésbé lesz krémes és puha. Növényi tejjel is dolgozhatunk, ha az nem túl erősen ízesített és nem tartalmaz hozzáadott cukrot.

Az olaj segít abban, hogy a gőzölt kenyér belseje rugalmas és puha maradjon. Semleges ízű napraforgó- vagy repceolajat használjunk. Erősen aromás olívaolajat inkább csak sós, mediterrán változathoz válasszunk.

A sütőpor kis mennyiségben is segít lazítani a tésztát. Nem helyettesíti az élesztőt, hanem kiegészíti annak munkáját, így a gőzölt kenyerek levegősebbek és könnyebbek lesznek.

Az élesztő felfuttatása

A tejet langyosra melegítjük. Ne legyen forró, mert a túl magas hőmérséklet károsíthatja az élesztőt. A tej akkor megfelelő, ha kellemesen melegnek érezzük, de nem forrónak.

A langyos tejhez hozzáadjuk a kristálycukrot és a szárított élesztőt. Röviden elkeverjük, majd öt-tíz percig pihentetjük.

A cukor segíti az élesztő aktiválódását, a tej pedig megfelelő közeget biztosít a működéséhez. Néhány perc után enyhe habréteg jelenhet meg a folyadék felszínén.

Ha a tej egyáltalán nem változik, ellenőrizzük, hogy nem volt-e túl hideg vagy túl forró. Az is előfordulhat, hogy az élesztő már nem aktív. Ilyenkor jobb új élesztővel kezdeni, mert a tészta később nehezen kelne meg.

Instant szárított élesztő esetén a felfuttatás néha kihagyható, és az élesztőt közvetlenül a liszthez keverhetjük. Ennek ellenére a felfuttatás hasznos, mert ellenőrizhetjük az élesztő működőképességét.

Ha édes kenyérfélét készítünk, a tejhez egy teáskanál vaníliakivonatot is adhatunk. Sós változatnál viszont a vaníliát hagyjuk el, és később kerülhet a tésztába fokhagymapor, bors vagy zöldfűszer.

A tészta összeállítása

Egy nagy keverőtálban összekeverjük a lisztet, a sütőport és a sót. A sót ne közvetlenül az élesztőre szórjuk, hanem keverjük el a liszttel, így egyenletesebben oszlik el a tésztában.

A lisztes keverék közepén mélyedést készítünk. Hozzáöntjük az élesztős tejet, majd hozzáadjuk az étolajat.

Először fakanállal vagy spatulával keverjük össze a hozzávalókat. Amikor a liszt nagy része felvette a folyadékot, a dagasztást kézzel folytatjuk.

A tészta eleinte kissé ragacsos lehet, de néhány perc dagasztás után fokozatosan simábbá válik. Ne adjunk hozzá azonnal sok lisztet, mert a túl sok liszt tömör, nehéz gőzölt kenyeret eredményez.

Kézzel körülbelül 8–10 percig dagasztjuk. A kész tészta legyen puha, rugalmas és sima. Enyhén tapadhat a munkafelülethez, de ne legyen folyós vagy széteső.

Ha a tészta nagyon ragad, egyszerre csak egy evőkanál lisztet adjunk hozzá, majd dolgozzuk át. Ha száraznak és repedezettnek tűnik, egy-egy teáskanál langyos tejjel lazíthatjuk.

A megfelelően kidagasztott tészta enyhén visszarugózik, ha ujjbeggyel megnyomjuk. Ha könnyen szakad, és durva felületű marad, még néhány perc dagasztásra van szüksége.

Dagasztógéppel közepes fokozaton dolgozzunk. A gép üstjét ne járassuk túl sokáig, mert a tészta felmelegedhet. A túl meleg tészta gyorsan kel, de a szerkezete gyengébb lehet.

Az első kelesztés

A kidagasztott tésztát gömbölyítjük. Egy tiszta tálat vékonyan kiolajozunk, majd beletesszük a tésztát.

A tálat fóliával, fedővel vagy tiszta konyharuhával letakarjuk. Meleg, huzatmentes helyre tesszük, és körülbelül egy órán át kelesztjük.

A kelesztési idő függ a helyiség hőmérsékletétől. Meleg konyhában gyorsabban, hűvös helyen lassabban kel a tészta.

Nem feltétlenül kell percre pontosan egy órát várni. A tészta állapotát figyeljük. Akkor megfelelő, ha körülbelül a másfélszeresére vagy kétszeresére nőtt.

Ha a tészta még kicsi és tömör, hagyjuk tovább kelni. Ha viszont nagyon felfúvódott, majd elkezdett visszaesni, valószínűleg túlkelt. A túlkelt tészta gőzölés után könnyebben összeeshet.

A kelesztés alatt az élesztő szén-dioxidot termel, amely apró légbuborékokat hoz létre a tésztában. Ezekből alakul ki a gőzölt kenyér könnyű, levegős belseje.

A tálat ne tegyük közvetlenül forró radiátorra vagy más erős hőforrásra. A túl magas hő megolvaszthatja a tésztában lévő zsiradékot, és egyenetlen kelést okozhat.

A tészta átgyúrása és osztása

A megkelt tésztát enyhén lisztezett munkafelületre borítjuk. Finoman átgyúrjuk, hogy a nagyobb légbuborékok egy része távozzon.

Nem kell hosszasan újradagasztani. Néhány könnyű mozdulat elegendő ahhoz, hogy a tészta ismét egységes és könnyen formázható legyen.

A tésztát 8–10 egyforma részre osztjuk. Mérleg használatával hasonló méretű bucikat készíthetünk, így azok egyszerre párolódnak át.

Nyolc darab esetén nagyobb, kiadósabb kenyereket kapunk. Tíz részre osztva kisebb, reggelihez vagy töltelékhez való bucik készülnek.

A tésztadarabokat először egyenként gömbölyítjük. A széleket lefelé húzzuk, majd a tésztát a munkafelületen körkörös mozdulatokkal feszesebbé formázzuk.

Ezután enyhén lapított, ovális vagy hosszúkás bucikat készítünk. A túl vékony darabok kevésbé lesznek foszlósak, ezért ne lapítsuk őket teljesen le.

A formázás során ügyeljünk arra, hogy a tészta felülete sima legyen. A repedések a gőzölés közben szétnyílhatnak, és a bucik nem lesznek olyan mutatósak.