Vannak levesek, amelyek nem akarnak különlegesnek látszani, mégis pontosan azt tudják, amire egy hűvösebb napon szükségünk van: átmelegítenek, jóllakatnak, és már az illatukkal otthonos hangulatot teremtenek. Ez a zöldséges bableves ilyen fogás. A puha fehérbab, a burgonya és a sárgarépa tartalmas alapot ad, a paradicsom pedig friss, enyhén édeskés ízzel kerekíti az összhatást.
Az ízek egyszerűek, mégsem laposak. A vöröshagyma és a fokhagyma házias aromája, a pirospaprika melegsége, a fekete bors határozottsága és a petrezselyem zöldes frissessége szépen egymásba simul. A végén belekerülő tojás lágy, selymes betétet ad a levesnek, amely így egyszerre lesz rusztikus és könnyed.
Ez a recept azok közé tartozik, amelyeket jó előre megtervezni, de nem kell túlgondolni. A zöldségek előkészítése közben már összeáll a leves karaktere: az egyforma darabokra vágott alapanyagok szebben mutatnak majd a tányérban, és egyenletesebben puhulnak meg. A babnak köszönhetően a végeredmény önmagában is kiadós, a tojás pedig finoman összefogja a tartalmas zöldséges alapot.
Adag és elkészítési idő
Ez a mennyiség 4 kiadós vagy 5–6 könnyebb adaghoz elegendő. Az előkészítés körülbelül 20–25 percet vesz igénybe, a főzési idő nagyjából 35–40 perc, így a teljes elkészítésre körülbelül 60–65 percet érdemes számolni.
Hozzávalók
Ehhez a leveshez érdemes minden alapanyagot előre kimérni, hogy az előkészítés és később a főzés is folyamatosan, kapkodás nélkül haladjon.
- Főtt fehérbab — 400 g
- Burgonya — 3 közepes darab
- Sárgarépa — 2 nagy darab
- Paradicsom — 2 darab
- Vöröshagyma — 1 darab
- Fokhagyma — 2 gerezd
- Tojás — 2 darab
- Paradicsompüré — 1 evőkanál
- Olaj — 2 evőkanál
- Őrölt pirospaprika — 1 teáskanál
- Őrölt fekete bors — fél teáskanál
- Só — ízlés szerint
- Szárított vagy friss petrezselyem — 1 teáskanál
- Víz vagy alaplé — körülbelül 1,5 liter
Előkészítés: minden a megfelelő állagért
Elsőként a 400 g főtt fehérbabbal érdemes foglalkozni. Öntsd szűrőbe, hideg vízzel alaposan öblítsd le, majd hagyd teljesen lecsepegni. Ha konzervbabot használsz, ezzel a lépéssel a konzervlé felesleges sósságát és sűrűségét is eltávolítod. A szemeket közben nézd át, és a sérült darabokat válogasd ki. Jó, ha a bab puha, de nem esik szét, így a levesben is megőrzi kellemes, telt állagát.
A 3 közepes burgonyát hámozd meg, mosd meg, majd vágd nagyjából azonos méretű, falatnyi kockákra. Nem szükséges apróra vágni őket: a közepes darabok jobban megtartják a formájukat, és a kész levesben is jól érzékelhető marad a burgonya karaktere. Ha nem dolgozol velük azonnal, rövid időre hideg vízbe teheted a kockákat, így nem barnulnak meg.
A 2 nagy sárgarépát tisztítsd meg, a végeiket vágd le, majd karikázd vagy félkarikázd fel. A vastagabb répákat először hosszában is félbevághatod. Arra törekedj, hogy a szeletek hasonló méretűek legyenek; így nem lesznek közöttük túlságosan kemény vagy túl puha darabok.
Az 1 vöröshagymát hámozd meg, vágd félbe, majd aprítsd finomra. A 2 gerezd fokhagymát tisztítsd meg, és vágd egészen apróra vagy zúzd össze. A hagymákat készítsd külön kis tálkába, mert eltérő időben kerülnek majd az ételbe, ezért praktikus, ha már kéznél vannak.
A 2 paradicsomot mosd meg, a zöld csumarészt távolítsd el, majd kockázd fel. A vágás közben keletkező levet is tartsd meg: ez természetes ízt és nedvességet ad az alaphoz. Érett paradicsommal frissebb lesz a leves, de a héját nem kell eltávolítani, ha rusztikusabb, házias állagot szeretnél.
Végül üsd a 2 tojást egy kisebb, mélyebb tálba, és villával keverd össze őket annyira, hogy a fehérje és a sárgája egynemű legyen. Nem kell habosra verni, elég a sima, folyékony tojáskeverék. Így a levesbe kerülve finom, puha szálakat képez majd, nem pedig tömör darabokat. A paradicsompürét, az olajat, a fűszereket és a körülbelül 1,5 liter vizet vagy alaplevet is mérd ki előre, hogy minden előkészített hozzávaló egy helyen várja a folytatást.
Az előkészítés végére a bab legyen leöblítve és lecsepegtetve, a zöldségek pedig külön-külön, jól áttekinthetően sorakozzanak. Ettől a recept nyugodt ritmusban követhető, és a leves minden falatjában megmarad az a házias, tartalmas jelleg, amiért ezt a fogást igazán szeretni lehet.
