Tejszínes-gombás sertésszelet főtt tojással és knédlivel

A gombás alap elkészítése

Ugyanabba a serpenyőbe tesszük a maradék vajat.

Hozzáadjuk az apróra vágott vöröshagymát, majd közepes lángon 4–5 percig dinszteljük.

A hagyma legyen puha és üveges, de ne barnuljon meg túlságosan. Ha gyorsan pirulna, csökkentsük a hőfokot.

Ezután hozzáadjuk a felszeletelt gombát.

A gombát először magasabb hőfokon 2–3 percig pirítjuk, hogy kissé színt kapjon. Ezután közepes hőfokon tovább sütjük, amíg levet enged, majd a folyadék nagy része elpárolog.

A gomba akkor lesz igazán ízletes, ha nem zsúfoljuk túl a serpenyőt. Ha túl sok gomba kerül egyszerre kis edénybe, sok levet enged, és kevésbé pirul meg.

A gombát addig sütjük, amíg megpuhul, de még tartja a formáját.

Hozzáadjuk az áttört fokhagymát, és körülbelül 30–40 másodpercig együtt pirítjuk. A fokhagyma ekkor kellemesen illatozni kezd, de még nem barnul meg.

Megszórjuk a majoránnával és kevés frissen őrölt fekete borssal.

A sót csak mérsékelten adjuk hozzá, mert az alaplé és a mustár is sós lehet.

A mártás besűrítése

A gombás-hagymás alapot megszórjuk a liszttel.

A lisztet alaposan elkeverjük, és körülbelül 1 percig pirítjuk. Ne hagyjuk megbarnulni, csak annyira pirítsuk, hogy elveszítse nyers ízét.

A liszt segít besűríteni a mártást, és krémes állagot ad neki.

Fokozatosan hozzáöntjük a húslevest vagy alaplevet. Közben folyamatosan keverjük, hogy ne alakuljanak ki csomók.

Először csak néhány evőkanál folyadékot adjunk hozzá, dolgozzuk simára, majd öntsük hozzá a maradékot.

A serpenyő alját fakanállal fellazítjuk, hogy a hússütésből visszamaradt pirult részek is belekerüljenek a mártásba.

A mártást néhány percig gyöngyözve főzzük. Ezalatt kissé besűrűsödik.

Hozzáadjuk a mustárt, majd elkeverjük.

A mustár pikánsabbá teszi a mártást, és jól ellensúlyozza a tejszín lágyságát. Használhatunk enyhe vagy dijoni mustárt is.

A mustárt ne adagoljuk túl, mert könnyen elnyomhatja a gomba ízét. Ha erőteljesebb ízt szeretnénk, tálaláskor még adhatunk egy keveset a mártáshoz.

A tejszín hozzáadása

A húsleveses-gombás alaphoz lassan hozzáöntjük a főzőtejszínt.

Közben folyamatosan keverjük, majd alacsony hőfokon gyöngyözve főzzük tovább.

A mártást ne forraljuk erősen, mert a tejszín kicsapódhat, a liszt pedig könnyebben letapadhat az edény aljára.

Körülbelül 3–5 perc alatt a mártás krémesebb és selymesebb lesz.

Megkóstoljuk, majd szükség szerint sóval és borssal ízesítjük.

Ha a mártás túl sűrű, kevés húslevessel vagy tejszínnel lazíthatjuk.

Ha túl híg, néhány percig fedő nélkül főzzük tovább. További liszt hozzáadása általában nem szükséges, mert a mártás a hűlés és a pihentetés alatt is sűrűsödik.

Ha intenzívebb gombaízt szeretnénk, a mártásba kevés szárított vargányaport vagy előzőleg beáztatott szárított gombát is keverhetünk.

A hússzeletek visszahelyezése

A korábban elősütött sertésszeleteket visszatesszük a gombás-tejszínes mártásba.

A hússzeleteket úgy rendezzük el, hogy a mártás lehetőleg részben ellepje őket.

A serpenyőt lefedjük, és alacsony lángon 15–20 percig pároljuk.

A karaj vastagságától függően lehet, hogy rövidebb idő is elegendő. A hússzeleteket ne főzzük a szükségesnél sokkal tovább, mert a sovány sertéskaraj kiszáradhat.

A mártást időnként óvatosan megkeverjük vagy a serpenyőt finoman megrázzuk. A hússzeleteket legfeljebb egyszer fordítsuk meg, hogy ne törjenek szét.

A hús akkor kész, ha egy hegyes késsel könnyen átszúrható, és a közepe teljesen átfőtt. Ha húshőmérőt használunk, a legvastagabb részen legalább körülbelül 63–65 °C-os maghőmérsékletet érjünk el, majd a húst néhány percig pihentessük.

Ha vastagabb vagy kevésbé klopfolt szeleteket használunk, néhány perccel hosszabb párolási időre lehet szükség.

A knédli előkészítése

A knédlit általában előre elkészítve, szeletelve vásárolhatjuk meg, de házi knédlivel is kínálhatjuk.

A szeleteket többféleképpen melegíthetjük:

  • gőz fölött
  • kevés víz hozzáadásával, fedő alatt
  • serpenyőben, kevés vajon
  • mikrohullámú sütőben

A legjobb állagot gőzöléssel kapjuk. A knédliszeleteket gőz fölött néhány percig melegítjük, amíg átforrósodnak és ismét puhák lesznek.

Ha serpenyőben melegítjük, kevés vajat olvasztunk, majd a szeleteket mindkét oldalukon röviden átmelegítjük. Így a felületük enyhén pirult és ízletes lesz.

A knédlit ne melegítsük túl sokáig, mert kiszáradhat és rágóssá válhat.

A tálalás előtt érdemes elkészíteni, hogy a szeletek melegek és puhák legyenek, amikor a mártás mellé kerülnek.

Tálalás

A meleg knédliszeleteket tányérokra rendezzük.

Melléjük helyezünk egy vagy két sertésszeletet, majd bőségesen meglocsoljuk a krémes gombamártással.

A főtt tojásokat félbevágva a hús és a knédli mellé tesszük. A tojássárgája szépen mutat a világos mártás és a barna gomba mellett.

A tálaláskor a tojások tetejére is kanalazhatunk egy kevés mártást, de ne fedjük be teljesen, hogy látható maradjon a sárgája.

Friss petrezselyemmel, snidlinggel vagy kevés frissen őrölt fekete borssal díszíthetjük.

A fogás mellé jól illik:

  • kovászos uborka
  • csemegeuborka
  • ecetes paprika
  • friss zöldsaláta
  • uborkasaláta
  • paradicsomsaláta
  • párolt zöldbab
  • friss kenyér

A savanyúság enyhe savassága jól ellensúlyozza a tejszínes mártás gazdagságát. Ha könnyedebb köretet szeretnénk, a knédli mellé friss salátát is kínálhatunk.

Változatok

Erdei gombás változat

A csiperke egy részét erdei gombával, például vargányával, laskagombával vagy rókagombával helyettesíthetjük.

Az erdei gombát különösen alaposan tisztítsuk meg, majd a csiperkével együtt vagy külön pirítsuk meg.

A vargánya intenzív ízt ad a mártásnak, ezért kevesebb is elegendő belőle.

Zöldborsós gombamártás

A gombához a tejszín hozzáadása előtt néhány evőkanál zöldborsót is adhatunk.

A fagyasztott zöldborsót nem szükséges teljesen felengedni. Elég, ha közvetlenül a mártásba tesszük, majd néhány percig főzzük.

A zöldborsó édeskés íze jól illik a tejszínhez és a mustárhoz.

Sajtos-tejszínes változat

A mártás végén 50–70 gramm reszelt sajtot is belekeverhetünk.

Jó választás a gouda, az edami, a trappista vagy kevés parmezán. A sajtot alacsony hőfokon olvasszuk bele, és csak ezután állítsuk be a mártás sűrűségét.

Sajtos változat esetén a sóval még óvatosabban bánjunk.

Baconös változat

A hagyma előtt néhány kockára vágott bacont is kisüthetünk a serpenyőben.

A baconből kiolvadó zsiradékon dinszteljük meg a hagymát, majd ugyanúgy folytatjuk a receptet.

A bacon sósabbá és füstösebbé teszi a mártást, ezért kevesebb sót használjunk.

Paprikás-gombás változat

A hagymához egy kisebb piros kaliforniai paprikát is adhatunk.

A paprika enyhe édességet és színt kölcsönöz a mártásnak. A pirospaprikát csak mérsékelten használjuk, hogy a tejszínes alap színe világos maradjon.

Csirkés változat

A sertéskaraj helyett csirkemellből vagy csirkecombfiléből is elkészíthető.

Csirkemell használatakor rövidebb párolási idő elegendő, mert a hús gyorsabban elkészül és könnyebben kiszárad.

Csirkecombfilé esetén hosszabb, lassú párolással még szaftosabb eredményt kapunk.

Mustárosabb mártás

A mártáshoz két evőkanál mustárt is használhatunk, ha karakteresebb ízt szeretnénk.

Dijoni mustárral erőteljesebb, magos mustárral rusztikusabb mártást kapunk.

Gyakori hibák és megoldások

Kemény vagy száraz lett a sertésszelet

A karaj valószínűleg túl sokáig sült, vagy túl magas hőfokon főtt a mártásban.

A hús elősütése legyen rövid, a mártásban pedig csak addig pároljuk, amíg átfő és megpuhul. A vastagabb szeleteket enyhén klopfoljuk ki, hogy egyenletesen készüljenek el.

Nem pirult meg a hús

A serpenyő valószínűleg nem volt elég forró, vagy túl sok hússzelet került bele egyszerre.

A húst több részletben süssük, és a szeleteket csak akkor fordítsuk meg, amikor már megfelelő színt kaptak.

Vizes lett a gombamártás

A gomba sok levet engedhetett, vagy túl sok alaplé került bele.

A gombát addig pirítsuk, amíg a leve nagy része elpárolog. A tejszínes mártást fedő nélkül néhány percig forraljuk be.

Csomós lett a mártás

A liszthez valószínűleg túl gyorsan öntöttük hozzá az alaplevet.

A folyadékot fokozatosan adagoljuk, közben folyamatosan keverjük. Ha a mártás mégis csomós lett, kézi habverővel simíthatjuk, vagy egy szűrőn át is passzírozhatjuk.

Kicsapódott a tejszín

A mártás túl erősen forrt, vagy a tejszínt nagyon hidegen adtuk a forró alaphoz.

A tejszínt lehetőleg szobahőmérsékletűen használjuk, és alacsony hőfokon dolgozzuk a mártásba. Forralás helyett csak gyöngyöztessük.

Túl sűrű lett a mártás

Kevés alaplével vagy tejszínnel hígíthatjuk. A folyadékot fokozatosan adjuk hozzá, majd keverjük el és kóstoljuk meg.

Ne hígítsuk túl, mert a knédli tálaláskor további mártást vesz fel.

Szétfőtt a főtt tojás

A tojások túl sokáig főhettek, vagy a forró vízben maradtak lehűtés nélkül.

A főzési idő letelte után azonnal tegyük őket hideg vízbe. A tojásokat ne főzzük újra a tejszínes mártásban, csak röviden melegítsük át, ha szükséges.

Kiszáradt a knédli

A knédli túl hosszú ideig melegedett, vagy nem kapott elegendő gőzt.

Gőz fölött röviden melegítsük, és tálalásig tartsuk lefedve. A mártást közvetlenül tálalás előtt kanalazzuk rá.

Tárolás és újramelegítés

A maradék sertésszeletet a gombamártással együtt, lefedett edényben hűtőszekrényben tároljuk.

Lehetőleg két-három napon belül fogyasszuk el.

A főtt tojásokat külön is tárolhatjuk, héj nélkül, zárható edényben. A tojásokat ne hagyjuk sokáig a mártásban, mert a sárgájuk átveheti a szósz ízét, és az állaguk is megváltozhat.

A húst és a mártást alacsony hőfokon melegítsük újra. Ha a szósz besűrűsödött, kevés alaplével vagy tejszínnel lazítsuk.

A tejszínes mártást ne forraljuk erősen, mert kicsapódhat.

A knédlit külön melegítsük gőz fölött vagy kevés vajon, serpenyőben. Ha a mártással együtt melegítjük, túl sok folyadékot szívhat magába és széteshet.

A tojásokat tálalás előtt helyezzük a tányérra, és csak röviden melegítsük át. A kemény tojás fagyasztása nem ajánlott, mert a fehérje gumis állagúvá válhat.

A sertésszelet és a gombamártás fagyasztása sem ideális a tejszín miatt, mert felengedés után a mártás kissé szétválhat. Ha mégis lefagyasztjuk, lassan, hűtőszekrényben engedjük fel, majd alacsony hőfokon melegítsük és kevés friss tejszínnel keverjük simára.

A recept akkor sikerül a legjobban, ha a sertésszeleteket csak röviden pirítjuk, a gombát külön jól lepirítjuk, a lisztet fokozatosan hígítjuk, a tejszínes mártást nem forraljuk erősen, és a húst nem főzzük túl.

A végeredmény puha, szaftos sertésszelet lesz krémes, mustáros-gombás mártásban, amelyhez tökéletesen illik a meleg knédli és a félbevágott főtt tojás. Savanyúsággal vagy friss salátával tálalva tartalmas, különleges és igazán házias ebéd.

Leave a Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Scroll to Top